Már jó ideje kísérletezek a hagyományos, finomított cukor alternatíváival. Úgy gondolom, saját tapasztalat alapján lehet dönteni, ami persze nem zárja ki, hogy másnak más működik, máshogyan...

Nézzük először a cukoralkoholokat!

Eritrit? Nagyszerűen mutat por formában a fotókon a sütik tetején. Viszont sütés közben, ha 160 fok fölé ugrik a hőmérséklet (szerintem már ez alatt is) elillan a sütikből, tehát szinte nem érezhető az édesítő hatása.

Xilit? Kevesebb helyen szerezhető be, mint az eritrit. Nem hinném, hogy csak azért rendelsz egy webshopból, hogy vegyél néhány deka xilitet. A másik gond, hogy bár eredetileg ez a nyírfacukor, már jó ideje mesterségesen állítják elő. Méghozzá miből? GMO-s kukoricából... Kell ez nekünk? Az eritrithez hasonlóan nagyon hőérzékeny, könnyen illan sütéskor. Plusz, ha érzékeny vagy, akkor a hasmenés is garantált tőle...

Maltit? Ugyancsak kukoricakeményítőből vonják ki, mely nagy valószínűséggel génkezelt. A legédesebb cukoralkohol, így kevesebb kell belőle.

Stevia? Egész jó lenne. A cukornál 300-szor édesebb, túladagolva fémes mellékíze van... Ha megfelelő mennyiséget használsz belőle, akkor nincs gond. A természetes cukorpótlók közül ezt találom legjobb megoldásnak sütitésztába.

Összességében inkább sütés nélküli desszertekhez, krémekhez javaslom az előzőeket.

Fontos tudni, hogy a cukorpótlókkal nem lehet igazi krémes habot verni, nem lehet keleszteni, karamellizálni, egész egyszerűen annyi nyűg van velük, hogy elmegy a kedved a reform édességektől...

Méz, datolya szirup, juharszirup, agave szirup, melasz? Mind jó, mert természetes és tele vannak ásványi anyagokkal, vitaminokkal, igaz pont ezért hőérzékenyek, de édes ízük megmarad a sütés ellenére, nem illan el. Ennek ellenére jobbnak találom a hideg csemegékhez, sütés nélküli édességekhez, krémekhez használni őket, ugyanis nagy mennyiségre van szükség egy süteménytésztához ahhoz, hogy megfelelően édes íze legyen.

Nos, akkor cukor legyen a sütitésztában? Igen, de ne a finomított fehér répacukor!

Gyümölcscukor? Ha fontos számodra az egyenletes energiaelosztás a nap folyamán, akkor válaszd ezt. Kevesebb kell belőle, hiszen édesebb a répacukornál. Nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, de ez nem jelenti azt, hogy sokat fogyassz belőle. Ha túlzásba esel, akkor megterheli a májat, az emésztőrendszert. Hosszú távú hatása, évekig tartó rendszeres fogyasztása nem tesz jót…

Nádcukor? Jól tolerálható süteménytésztákban, teljes mértékben ki tudja váltani a kristálycukrot, porcukrot.

Érdemes a megfelelő édesítőt kiválasztani az adott desszerthez, süteményhez. Sütitésztába az elmúlt időszak tapasztalatai alapján gyümölcscukrot, vagy nádcukrot fogok tenni, esetleg steviát, vagy egy kis mézet, vagy növényi szirupot. Krémekbe, habokba, hideg desszertekbe pedig jöhet az eritrit. Ha porrá daráljuk, még könnyebben eloszlik a krémekben. 

A TITOK: a mérsékletesség. Nincs egyetlen egy olyan alternatíva a hagyományos cukor pótlására, melyre 100%-san rámondhatjuk, hogy egészséges, mindenkinek megfelelő. Egyéni mérlegelés, tudatosság, megfontolás után lehet dönteni egyik, másik mellett, esetleg kombinálni, variálni az édesítőket.

Az édes íz születésünk óta meghatározó szerepet tölt be az életünkben, az első számú ízforrás, amelyet minden íz elé sorolunk és nem tudunk róla lemondani. A cukrok, édesítők mennyiségének csökkentésével érhető el az édességek reformálása. Tudatos táplálkozási, életmódbeli változtatással, életfelfogással hozzánevelhetjük magunkat a mérsékelten édes ízekhez, átnevelhetjük saját magunkat a túlzott édesítés iránti vágy redukálásával, a természetesebb ízek felé fordulással. Ha eleve gyümölcsös süteményt, desszertet készítünk, már a gyümölcs eredeti íze is elég lehet, vagy csak minimális hozzáadott édesítést igényel. Az új szokások, ízhatások megkedvelése egy tudatos életmódváltó szemléletmód és cselekvési terv részei lehetnek.