A sütik egész életemben fontos szerepet játszottak. Kislányként, már óvodás koromban a nagymamám mellett tanultam meg a sütést, majd önállóan folytattam a kísérletezgetést, ami a mai napig tart. Jelenleg átértékelem az eddigi recepteket, módszereket.
Mi vitt erre?
Az elmúlt években egyre hullámzóbbá vált a vércukor szintem, amit konkrétan, fizikailag is éreztem. Megfigyeltem, mely élelmiszerek, milyen hatást váltanak ki nálam és döbbenten vettem észre, hogy ezzel a problémával nem vagyok egyedül, sőt. A modern kor nagy kihívása és mellékhatása a táplálékokkal, összetevőkkel szembeni érzékenység kialakulása, allergiák, táplálkozási intolerancia létrejötte.
Első és legfontosabb lépésként a cukorral kapcsolatos információk gyűjtését jelöltem ki.
Amiben pedig az utóbbi időben gyökeresen változtattam, az a receptekhez való hozzáállás.
Régen szemellenzősen követtem a receptekben megadott mennyiségeket, hozzávalókat. Ma már sokkal kreatívabb vagyok és erre buzdítom minden követőmet. Fontos átértékelni, saját magunkra szabni az adott receptet, mind összetételben, mind mennyiségben.
A kóstolás kiemelkedően fontos. Merjünk kóstolni, többször és módszeresen "munka" közben, ugyanis csak így érhetjük el az áhított ízvilágot. Nyilván még így sem garancia, ha nekünk ízlik egy süti, az másnak is tuti finom lesz.
A sütikészítés egy nagy kaland, izgalmas folyamat és az alkotás örömteli forrása. Nincs az a késztermék, amely pótolhatná a házi készítésű finomságokat: sem minőségben, sem értékben. Nincs az a diéta, az az étrend, amiért le kellene mondanod a sütizés örömeiről.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.